Hogyan is felejthettük volna el a Shaktit? Az 1975-ben alakult zenekar a jazztörténet mérföldkő jelentőségű formációi között foglal helyet: szinte egyedülálló módon tett kísérletet a jazz és a tradicionális indiai zene ötvözésére. Közvetlen előzménye John McLaughlin 1970-ben alapított Mahavishnu Orchestrája, amely Miles Davis zenekara (itt is tag volt McLaughlin), a Weather Report, a Return To Forever vagy Herbie Hancock Headhunters csapata mellett a jazz-rock legnagyobb hatású bandája volt. A név (egyben McLaughlin előneve) jelzi a gitáros erőteljes vonzódását az indiai zene és a hinduizmus iránt, és előirányozza, hogy hallgatója nem csupán virtuóz elektromos gitárfutamokat, hanem spirituális töltésű zenét élvezhet. Míg a Mahavishnu Orchestra újraélesztése 1984-ben furcsamód annak ellenére sikertelen vállalkozásnak bizonyult, hogy tagjai Billy Cobham dobos, Bill Evans szaxofonos, Mitchell Forman billentyűs, Jonas Hellborg basszer és Danny Gottlieb ütős lettek, az ezredfordulón a Remember Shakti első kiadásának sikere az eredetiével vetekedett. Talán éppen ezért fogadták mindenhol óriási lelkesedéssel, mert a koncepció és a tagok személye is változatlan maradt, bizonyítva ezzel, hogy a jazznek és az autentikus módon megszólaltatott indiai zenének a mesteri előadók által megformált szövedéke értékálló anyag, magasrendű művészet. Így az újabb emlékezés a Shaktira 2013-ban megint csak ünneplésre adhat okot.

Rendező: Művészetek Palotája