Tegyük hozzá gyorsan, hogy 1996-ban még Danny Boyle sem volt felkapott rendező. A part, a Gettómilliomos és a 127 óra később jöttek. Kétségtelen, hogy a Trainspotting fordulópont volt a pályáján. Pofátlan, szókimondó, helyenként felháborító látványokkal operáló filmjében nem nehéz felfedezni a '60-as, '70-es évek bátor, stílusteremtő brit filmjeinek ízét-illatát. De mindez nem jöhetett volna létre, ha a skót író, Irvine Welsh regénye nem adta volna meg hozzá a kellő lökést. Itt ugyanis nem arról van szó, hogy a drogfogyasztás deviancia, és passz. Ez sokkal inkább generációs film: egy olyan nemzedék képe, amelynek tagjai már nem lázadnak, már a szembenállásukat sem fogalmazzák meg, inkább kivonulnak a maguk kicsi és egyre szűkülő világába. Hőseink „máshol vannak”. Ami pedig az őket körülvevő világ nagy dolgait illeti… Bocs, hát vannak még olyanok az univerzumban? A film siker lett, mára pedig klasszikussá vált: jelenleg a tizedik helyen áll a minden idők száz legjobb brit filmjét felsoroló listán.

Angol nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Rendező: Müpa