Az örökkévalóság pillanatai című hangversenysorozat második darabja a Kozmikus intimitások címet kapta, mivel a felcsendülő darabok mind mély és személyes érzelmekből táplálkoznak, ám mondanivalójuk mégis kozmikus, monumentális léptékűvé válik. Richard Strauss Alpesi szimfóniája a természet és ember viszonyából építkezik, s mind zenei tartalmát, mind az előadói apparátust illetően minden addigi dimenziót átlép. Bach Chaconne-ja szólóhegedűbe zárt világmindenség. Évszázadokon át vitatták, hogy valóban szólódarabnak íródott-e, és számos zeneszerző próbálta megírni hozzá az elveszettnek hitt kíséretet. Leopold Stokowski feldolgozása kiemelkedik a kísérletek sorából: monumentális zenekari hangszerelése a jelenkor embere számára érthetővé és átélhetővé teszi a bachi zene univerzumát. Respighi Róma fenyői című szimfonikus költeménye a régi, nagy történelmi pillanatok és legendák mögött meghúzódó személyes érzéseket fogalmazza meg hatalmas tablóképekben. A darabhoz nagyszabású koreográfia is társul.

Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar, Müpa