Az est első felében Bach, a másodikban Händel előtt tiszteleg a két együttes. S bár egyetlen opera részlete sem csendül fel, mégis úgy érezhetjük, hogy a műfajra oly jellemző komplexitást kapjuk a darabok által. Hiszen Bach olyan magas művészi szintre fejlesztette a passió és a kantáta műfaját, hogy alkotásait nem túlzás koncertszerű operáknak nevezni. Erős vár a mi Istenünk - köszöntik egymást az evangélikusok, s melyik Bach-mű lenne alkalmasabb a reformáció jubileumának megünneplésére, mint a lutheri korált feldolgozó és szebbnél szebb áriákat tartalmazó Ein feste Burg ist unser Gott című kantáta? A koncert első felét a III. zenekari szvit zárja, melynek nem csak Air tételét érdemes sűrűn hallgatni.
Händel egyik utolsó oratóriuma, a Salamon, mely derűs hangvétellel mutatja be a zsidó király udvarát, ugyancsak lehetne opera. Mégis, leghíresebb, önállósult tétele tisztán hangszeres közjáték, Sába királynőjének érkezése. A két oboára és vonóskarra írt sinfonia után egy tulajdonképpeni dicshimnusz, a Dettingeni Te Deum zárja a hangversenyt. A szóló és kórustételeket egyaránt tartalmazó mű II. Györgynek a dettingeni csatában aratott győzelme tiszteletére készült, bemutatóján maga a király is részt vett.

Rendező: Liszt Ferenc Kamarazenekar, Müpa