A kézműves (ékszer- és ruhakészítő) családból származó Tigran Hamasyan már háromévesen megmutatta tehetségét a családi zongorán, de sokoldalúságát az is jelzi, hogy fiatalon még thrash metál gitáros szeretett volna lenni - e vonzódását leginkább progjazzes harmadik nagylemeze (Red Hail, 2009) árulta el. Ekkortájt Amerikában élt és rengeteg díjjal elhalmozott tehetségnek számított, aki azonban csak ezután találta meg igazán saját hangját, amelyben az örmény zenei gyökereknek hatalmas szerepe volt (később vissza is tért Jerevánba). A Verve-nél megjelent nagysikerű albumai (A Fable, 2011; Shadow Theater, 2013) ennek lenyomatai, a már a Nonesuchnál kijött 2015-ös Mockroot pedig egyik betetőzése. Az ECM-nél az örmény népirtásra emlékező vallásos kórusműveket dolgozott fel (Luys i Luso, 2015), majd egy sztárkvartettel (Arve Henriksen, Eivind Aarset és Jan Bang társaságában) az ECM-re oly jellemző ambientes jazzt játszott, de adott ki szólózongorás felvételeket, készített filmzenét és voltak meglepő együttműködései is (például Serj Tankiannel, a System Of A Down énekesével, vagy az LV elektronikus tánczenei duóval). Második magyarországi koncertjén Tigran idén megjelent StandArt című albumát mutatja be triójával. A személyes hangvételű, örmény múltba kalauzoló 2020-as The Call Within című nagylemez után ezúttal - karrierje során először - amerikai jazz sztenderdeket dolgoz fel, az 1920-astól az 50-es évekig terjedő időszakból.

Rendező: Müpa