A kétszeres Grammy-díjas és tizennégyszer jelölt Kurt Elling nem először dolgozik Charlie Hunterrel. Még az 1990-es években találkoztak, amikor mindketten a Blue Note kiadóhoz igazoltak, majd Elling vendégszereplést vállalt a gitáros 2001-es Songs from the Analog Playground című lemezén. Közel két évtizeddel később találtak megint egymásra, amikor a pandémia miatti lezárások idején Elling heti webcastjaiban Hunter is szerepet kapott. Aztán jött a SuperBlue. A nagy kék útvesztőként megjelenő betűk a lemezborítón azt sugallják, elveszettek vagyunk ebben a covid-labirintusban, de az igazán kreatív művészek, mint Elling, a karanténidőszakot is alkotásra, új utak keresésére tudták használni. Hunter nagy szerepet vállalt a produceri munkában és a közvetítésben az énekes, valamint a két funk- és hiphop-sztár, DJ Harrison billentyűs és Corey Fonville dobos - a zenei alapok lefektetői - között (mindketten a Butcher Brown zenekarból), ugyanis a lemezfelvétel során Elling nem találkozott velük személyesen. A groove-ok dögösek lettek, Hunter hangja most is összetéveszthetetlen, Elling pedig szárnyal mint történetmesélő, humoros hipszter és érzelmes húrok pengetője. Ezen az európai turnén az American Pianists Awards jazzversenyének döntőse, Kenny Banks Jr. szólaltatja meg a billentyűs hangszereket, a doboknál pedig a New Orleans-i fenomén, Terence Higgins foglal helyet.

A Jazzlegendák kiemelt támogatója a Lexus.

Rendező: Müpa