La notte della taranda (A tarantella éjszakája) címmel 1998 óta minden évben fesztivált rendeznek Salentóban, a legjobb tarantella- és pizzica-zenekarok részvételével. A hagyomány szerint a tarantula pókok mérgétől egyetlen módon szabadulhattak meg a halandók: ha szélsebes pörgéssel kitáncolták magukból. Ennek nyomán kapták a tarantella nevet azok a tüzes délolasz táncok, melyekben olyan szenvedélyes mozdulatokra ragadtatták magukat a táncosok, mintha megcsípte volna őket egy tarantula.
A Müpát szerencsére nem fenyegetik madárpókok, mindazonáltal a 2019-es Európai Hidak fesztivál keretében a legjobb pizzica-zenekarokat látja vendégül. A tamburinos-énekes Rachele Andrioli és a harmonikás Rocco Nigro korábban a műfaj legrangosabb zenekaraival - köztük a Canzoniere Grecanico Salentinóval és Antonio Castrignanóval - dolgozott, de már együtt is három albumot készítettek, a legutóbbit 2018-ban, Maletiempu címmel. Amit pedig a koncertjeiken nyújtanak, az több mint pizzica: a délolasz tánczenétől a portugál fadón át a mexikói rancheráig terjed. Ezért is szokták Rachelét Amalia Rodriguezhez és Chavela Vargashoz hasonlítani.
A mandolinos-énekes Mimmo Epifani a muzsikus borbély, Costantino Vita műhelyében vette első mandolinleckéit - az iránta érzett tisztelet okán nevezte el „borbélyoknak” 2004-ben megalakított zenekarát. Később aztán a padovai konzervatóriumban más műfajokra és más népek zenéire is kiterjesztette tudását. Az elmúlt tizenöt évben négy albumot jelentetett meg - a legutóbbit tavaly, Putiferio címmel -, melyekkel a pizzica műfaj élő legendájává vált. Állítólag nincs még egy mandolinos, aki hozzá hasonló virtuozitással borotvál…

Rendező: Müpa