Wagner megkerülhetetlen volt a múlt századforduló nagyjai, Debussy, Mahler, Richard Strauss és kortársaik, így Elgar számára is, a wagneri életművön belül pedig a Trisztán és Izolda képviselte az örökség legtöményebb részét: ez volt az „ősmodern” mű, mely befolyásolta az elkövetkező évtizedek zenei útkeresését. Két részletét, az I. és a III. felvonás előjátékát izgalmas lesz felváltva hallani Elgar egyik fő műve, a sokáig mellőzött, s csak Jacqueline du Pré felvételével a köztudatba robbant Csellóverseny tételeivel. A Nemzeti Filharmonikusok német vendége, Sebastian Lang-Lessing a Hamburgi Állami Operában kezdte, majd a berlini Deutsche Operben folytatta pályáját, később a Tasmán Szimfonikusok és a San Antonio Symphony élén állt. A harmincöt esztendős Várdai István a világ egyik legjelentősebb csellóművésze, a bécsi zeneakadémia tanára. A koncert első részében - Schumann drámai Manfréd-nyitánya után - Várdai szólistatársa, egyben az elhangzó különleges kettősverseny szerzője az argentin bandoneónjátékos, Juan Pablo Jofre, azaz művésznevén JP Jofre lesz, aki Astor Piazzolla hangszerének minden tekintetben nagyszerű virtuóza.

Rendező: Müpa