A Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenyének nyitószámaként megszólaló Két kép mögött a hegedűművésznő, Geyer Stefi iránti viszonzatlan, fiatalkori szerelem inspirációja áll. A szeretett nőalak eszményi arcát felmutató első kép (Ideális) az I. hegedűverseny nyitótételével azonos, az egzaltált második tétel (Torz) az eredetileg zongorára fogalmazott Tizennégy bagatell sorozat Szeretőm táncol című zárótételének zenekari változata.
Bartók befejezetlenül maradt hattyúdala, a halálos betegen komponált III. zongoraverseny a zeneszerző felesége, Pásztory Ditta számára készült, s a klasszika „hölgykoncertjeinek” kecses utódaként a Bartóktól megszokott kemény tónus helyett szelídebb hangot intonál. Ránki Dezső pályakezdése óta a kompozíció autentikus előadója.
A Balázs Béla szövegére készült misztérium-opera a bezárkózás, a titok, a megismerés, a birtoklási vágy, a féltékenység és a magány fogalmait boncolgatja a századelő lélekelemző művészi magatartását követve, olyan varázslatos keverékstílusban, amely a romantika, a népiesség, a szecesszió és a szimbolizmus elemeit is magába fogadja. Komlósi Ildikó és Palerdi András a két szerep tapasztalt, sikeres előadója.

Rendező: Nemzeti Filharmonikusok