1955-ben járunk, Münchenben. Veronika Voss (Rosel Zech), a háború előtt és alatt sikeres színésznő nem jut szerephez. Híre kétes. (Fassbinder több elemet emelt át a karakterbe Sybille Schmitz színésznő életéből, akit Goebbelshez fűződő kapcsolata miatt kivetett magából a szakma.) Frau Voss neurotikus - és a pszichiátere túsza, aki megmaradt értékeire pályázik. Ópiátokkal tömi, bezárja. Történetünk igazi főhőse azonban egy sportújságíró, Robert Krohn (Hilmar Thate), aki véletlenül fut össze Veronikával. Talán egy kicsit bele is habarodik. Nyomozni kezd, abban a reményben, hogy megmentheti a nőt, de azzal kell szembesülnie, hogy vannak, akik szervezetten próbálják a háború sérültjeit, veszteseit különféle módokon kifosztani. S adott esetben a gyilkosságtól sem riadnak vissza. A nyomozás során feltárulnak az áldozatok. A rezsim egykori kedvelt színésznője is, az öregúr is, aki ingujját felcsúsztatva tárja fel az alkarjára tetovált számokat. Fassbinder egyedi nyelvet teremtett ehhez a filmhez. Fekete-fehérben forgatta, amitől Veronika Voss múlt- és jelenbéli jelenetei egymásba simulnak. Az operatőr, Xaver Schwarzenberger pedig olyan fény-árnyék viszonyokat teremt, amelyek elvarázsolják a világban helyét többé nem lelő színésznőt, s mintha látványban átemelné egykori sikeres éveibe.

Német nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Rendező: Müpa