Pedig a szerző olyan kötetei, mint a Kenyércédulák (2007), az Agyag és kátrány (2014) vagy a 2019-ben megjelent Igazi nevek, mondhatnánk, teljes pompájában mutatják meg e költészet tűpontos nyelvi kifejező erejét - ha nem lenne a versek szellemétől mindenfajta pompa mélységesen idegen. „Szijj Ferenc versei azokból a mondatokból és belső monológokból állnak, amiket olyan nehéz elmondanunk másoknak, de egyfolytában mormolunk magunkban. Mondatok, amiken fennakadunk, amik nem eresztenek, amik felemelnek. Amik mégiscsak képesek összekötni minket másokkal” - olvashatjuk az egyik könyve fülszövegén a találó leírást a prózaíróként (A futás napja, 1992; Növényolimpia, 2017; stb.) és műfordítóként (Kleist, Kafka, Bernhard, Handke, Menasse, stb.) is jelentős életművet létrehozott szerző költeményeiről. A legfrissebb, tavaly novemberben megjelent Ritka események pedig „változatos módon szólaltatja meg egy öncélúvá züllött hatalom, egy világ elől elzárkózó közösség és egy lelki egyensúlyát vesztett individuum egyszerre hétköznapian groteszk és álomszerűen költői hangjait, amelyek végső soron az élet véletlenszerűségéről, törékenységéről és egyszeriségéről beszélnek”. Szijj Ferenc estje nem ígér önfeledt szórakozást, mókát és kacagást, de aki igazi mély, tartalmas és felkavaró élményre vágyik, ne spórolja meg a találkozást.

Rendező: Müpa