Noha Márai már a harmincas években a legelismertebb magyar írók egyikének számított, a hosszú emigrációban kiteljesedett életműve csak 1990-től lett az irodalmi nyilvánosság számára szabadon hozzáférhető. Regényeinek és naplóinak sorozatos, magas példányszámú kiadása gyakorlatilag azonnal találkozott a szélesebb olvasóközönség felfokozott érdeklődésével - az írónak kultusza támadt, amihez nagy mértékben hozzájárult az életmű morális „tőkesúlyát” megteremtő következetes és tántoríthatatlan erkölcsi fedezet, az író kompromisszumokat nem ismerő, sziklaszilárd demokrata mivolta.
Változatos estünk a legilletékesebb Márai-kutatók és Olaszország-szakértők részvételével, sok Márai-szöveggel, zenei betéttel azt igyekszik körüljárni, hogy milyen hatással volt Márai Sándor életművére önkéntes száműzetésének első állomása, Olaszország. Kik és mik befolyásolták a kassai születésű író életének ottani időszakát, milyen meghatározó hatások érték, milyen élményeket, tapasztalatokat szerzett az 1948-tól 1952-ig tartó Nápoly környéki, majd 1967-től 1980-ig Salernóban töltött évei során. A műsorban elhangzó prózarészletek is az író olaszországi alkotói korszakából merítenek. A kerekasztal-beszélgetésben olyan neves szakértők vesznek részt Ludmann Ágnes, az Eötvös József Collegium Olasz Műhelyének vezetőtanára és műhelyvezetője moderálásával, mint Antonio Sciacovelli, Márai fordítója és legjelentősebb olasz kutatója, Mészáros Tibor irodalomtörténész, a Márai-hagyaték gondozója (Petőfi Irodalmi Múzeum), valamint Csorba László történész, a Római Magyar Akadémia volt igazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója. Szellemi izgalmakban, kuriozitásokban, eddig ismeretlen adalékokban bővelkedő, igazi „polgári” este lesz a legnagyobb magyar írók egyikének szellemében.

Rendező: Müpa