Több mint gyanús… De a sorozat eddig bemutatott darabjaiból is kiderülhetett, hogy egy szavát sem hihetjük Fellininek. Javíthatatlan tréfacsináló. A filmjeiben gyakran idéz olyan „vendégszövegeket”, amelyeket ő talált ki: soha nem létezett játékfilmeket, a valósággal beszélő viszonyban sem álló híradókat, áldokumentumokat, kitalált termékek reklámfilmjeit. A vásznon rendszeresen felbukkannak a fotográfusok, a filmesek, a televíziósok. Hogy ők mit is rögzítenek? Amit láttatni akarnak. És miért is lennének ezek hitelesebb dokumentumok, mint a becsületes fikció? Miben különböznek Fellini tréfái a napjainkat legyűrő álhírektől, kamuvideóktól? Először is abban, hogy Federico Fellini minden alkalommal leleplezi önmagát. Másrészt pedig azért, mert a vásznon, képernyőn megjelenő valótlanságok attól válnak múlhatatlanul fontossá, ahogyan Fellini karakterei reagálnak rájuk. (Addig fityeg egy gigantikus karácsonyi csülök a vasútállomáson, míg Pippo - a film végén - nem gondolja úgy, hogy ennie kellene egy kis csülköt.) Az egész világ azért liheg, hogy lencsevégre kaphasson egy sztárt, egy prominenciát, egy celebritást. Nos, ha a mélyen tisztelt nagyérdemű erre vágyik, megkapja. Hogy ezekben a helyzetekben hol is áll Fellini - a kamera előtt vagy mögött -, könnyen eldönthető. Egyik oldalon sem. Leginkább ott ül velünk a varieté, a mozi nézőterén, a képernyő előtt. Közénk tartozik. Hozzánk tartozik.

Olasz nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Rendező: Müpa