Fellini Rómájának (1972) egy jelenete a Barafonda varietében játszódik 1943-ban, ahol önjelölt tehetségek mulattatják/untatják a nagyérdeműt. Az egyik fellépő egy villanyszerelő fiú, aki Fred Astaire-t utánozza. A közönség beszól. A fellépő is. A tévénézők nem ilyen válogatósak. Éppen elegendő, ha valaki a képernyőre kerül. Mert kicsi, mert izmos, mert látomásai vannak, mert állítólag csodát tesz, mert sovány, mert húsz tőgye van, mert bűnöző, mert bűnözőkkel hált, mert földönkívüliekkel került kapcsolatba, mert torz a teste, mert szép a teste, mert bizarr, mert átlagos, mert még életben van… A show csillaga az egyszerű háziasszony, aki nem kevés pénzért részt vett egy kísérletben: egy hónapra megfosztották a tévézéstől. Pokoli élmény volt… Hogy miért vonulnak végtelen sorokban az olykor már szürreális fellépők? A néhány percnyi hírnévért? És miért bámulja a néző a reklámok közötti hézag kitöltését szolgáló zavaros állagú matériát? Hát… Az egykori lepukkant varieté szotyizó, szellentő, szitkozódó nézői sem feltétlenül a színvonalas produkciókért jártak oda. Még az is lehet, hogy egymás kedvéért, a valóságos emberi jelenlétért. 2021-ből nézve talán az jut az eszünkbe, hogy Fellini keserédes filmje tökéletes dramedy alapanyag lehetne valamelyik streaming szolgáltató számára.

Olasz nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Rendező: Müpa