A tolonc izgalmas, gazdag film. És tényleg film, ugyanis az alapjául szolgáló népszínművet a látványos külső felvételekkel (Kolozsvár, Torockó, Tordai-hasadék) kiemeli a díszletek világából. Valóságos tereket teremt. Ezzel együtt tagadhatatlan, hogy meghatározó forrása a színpad. A film producere, Janovics Jenő a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója volt. Fölöttébb bölcs gondolat volt részéről, hogy a színház adottságait használta fel az erdélyi némafilm megteremtéséhez. Hiszen a színházban remek színészek vannak, a díszletek, a kellékek, a kosztümök elkészítése sem okoz gondot. Ezek a lehetőségek is hozzájárultak ahhoz, hogy a Proja filmgyárából olyan rendezők induljanak útnak, mint Kertész Mihály vagy Korda Sándor. Gyakran hivatkozunk azokra a producerekre, akik magyarként Hollywood megteremtői voltak, de keveset beszélünk Janovics Jenőről, aki a magyar filmgyártás úttörője volt. Most itt a lehetőség.
Amúgy meg nem árt tudni, hogy a film nem ilyen állapotban keveredett haza. Restaurálása, digitalizálása nehéz és nagyon alapos munkát igényelt, hiszen arra törekedtek, hogy a film a lehető leghitelesebben mutassa 1914-es képét - a jelenetek színezését is beleértve. A filmzene viszont új. Pacsay Attilának a filmhez 2014-ben szerzett zenéje rendkívül érzékenyen működik együtt a filmmel.

A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

Rendező: Müpa