Stabat Mater
Verdi és Rossini
- Müpa Home
Jegyárak
Szeretnénk, ha a Müpa közönsége ebben a rendkívüli helyzetben is találkozhatna a világ legkiválóbb művészeivel és legizgalmasabb alkotóival estéről estére - ezúttal a saját otthonában. Éppen ezért tettük mindenki számára elérhetővé médiatárunkat, és ezért döntöttünk úgy, hogy az elkövetkezendő hetekben a jól ismert időpontokban megnyitjuk a Müpa virtuális hangversenytermét és előadótereit, és az elmúlt évek egy-egy felejthetetlen előadását közvetítjük.
2015 nagycsütörtökén a zenetörténet egyik legfurcsább pályát befutott alkotójának Stabat Matere hangzott el a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A keresztfa tövében álló Szűz Máriához szóló himnuszt, amelyet egy 13. századi ferences szerzetes írt, Rossini előtt is jó páran megzenésítették, a leghíresebb közülük talán Pergolesi műve. Rossini Stabat Materének a története azonban valóságos regény.
A komponista harminchét esztendősen írta meg utolsó operáját, ezt követően pedig csak elvétve komponált, inkább főzött és társasági életet élt. 1831-ben éppen egy bankár barátjával, a bordeaux-i borvidék egyik híres kastélyának tulajdonosával utazgatott Spanyolországban, amikor egy államtanácsostól megkapta a felkérést a Stabat Mater megírására. Hat tétellel elkészült, de megbetegedett, ezért egyik barátját kérte meg a befejezésre, a kéziratot azonban a sajátjaként adta át a megrendelőnek. Az államtanácsos elhunyt, örökösei eladták a jogokat egy francia kiadónak, Rossini azonban nem járult hozzá a párizsi bemutatóhoz, mondván, a mű nem teljes egészében az ő alkotása. A kiadó ennek ellenére előadatta, de csak Rossini tételeit, aki viszont időközben egy másik kiadónak adta el a jogokat. Pereskedés vette kezdetét, amelyből az új kiadó került ki győztesen. Rossini megírta a hiányzó tételeket - ekkor már tíz év telt el a felkérés óta -, egy testvérpár nyolcezer frankért megvette az előadási jogokat a kiadótól, majd húszezerért továbbadta a Párizsi Olasz Színháznak, ahol először csendült fel a mű a ma ismert alakjában.
A különleges alkotást kiváló szólisták közreműködésével, a Zubin Mehta által felfedezett és korábban a varsói Teatr Wielki főzeneigazgatói tisztét betöltő olasz dirigens vezényletével élvezhetjük.
A felvétel a Müpa 2015. április 2-i koncertjén készült.
Rendező: Müpa
Előadott művek
Vezényel:
-
Carlo Montanaro
Közreműködők:
-
szopránMaria Agresta
-
mezzoszopránVörös Szilvia
-
tenorFrancesco Demuro
-
basszusLiang Li
-
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
-
Nemzeti Filharmonikus Zenekar