A zenetörténetből számos nagy vetélkedést ismerünk. Már a középkori trubadúrok is versengtek (lásd a Tannhäuserben megénekelt wartburgi dalnokversenyt, vagy a Mesterdalnokokbeli versengést a nürnbergi iparosok között), a későbbiekből pedig tudunk Bach és Marchand párviadaláról ¬(amely végül elmaradt, a hagyomány szerint azért, mert Marchand tudomást szerzett Bach kvalitásairól, és megfutamodott), Mozart és Clementi, Liszt és Thalberg zenei duellumáról, és sok hasonlóról. Ezeknek legújabb kori, játékos és nagyon barátságos változatát kínálja közönségének a Müpa, az Orgonapárbajok hallatlanul népszerű sorozatában.
Pályatársak lépnek pódiumra - ezúttal a holland Sietze de Vries (1973) és a német Dirk Elsemann (1977), hogy rendkívül sok és sokféle módon mérjék össze tudásukat. (Mindketten párbajoztak már korábban is a Müpában. Újbóli meghívásuk azt sugallja, hogy méltó „ellenfelei” lesznek egymásnak.) A feladványok többnyire nagyon nehezek, de mindig igen elmésen vannak kitalálva, és az esetek többségében mulatságosak is. A hallgatóság, miközben a versengést követi, elgondolkodhat azon, hogy a nagy barokk orgonista-zeneszerzők mai utódainak még mindig milyen sokoldalú tudással kell rendelkezniük…
Ami a legfontosabb: ezeken a párbajokon nem vérzik el senki, nincs vesztes, és nyertes sincs. Azazhogy egy nyertes mégiscsak van: a közönség, amely az első perctől az utolsóig önfeledten szórakozik, miközben - talán észre sem veszi - sokat tanul a zene legkülönfélébb fogalmairól.

Rendező: Müpa