A művel kapcsolatosan keletkezése óta számos olyan kérdés merült fel, amelyet a zenetudomány sokáig vitatott, vagy még ma is vitat. Miért írt a lutheránus zeneszerző úgynevezett missa totát, vagyis az összes részt tartalmazó, hiánytalan ciklust, holott az ő egyházában a Kyrie-Gloria misék gyakorlata volt szokásos? Mikor keletkezett a kompozíció? Mi volt Bach szándéka a művel? Miért komponált a máskor oly gyakorlatias zeneszerző olyan alkotást, amely előadói nehézségeivel és mindenekelőtt szokatlanul nagy terjedelmével szétfeszíti egy egyházi szertartás kereteit? Válasz - sőt olykor többféle, egymásnak is ellentmondó válasz - minden kérdésre született, ezek azonban köteteket töltenének ki.
Egy biztos: a h-moll mise nemcsak Bach egyik legnagyobb szabású kompozíciója, de az egész zenetörténet egyik legnagyobb teljesítménye. Nyilvánvaló, hogy a darab kompiláció, vagyis Bach pályájának különböző szakaszaiban keletkezett, eredetileg össze nem tartozó részekből állította össze. Ha azonban így van, máris itt az újabb kérdés: hogyan lehet, hogy olyan tökéletes, és olyan egységes benyomást kelt? Ez is a mű egyik rejtélye a sok közül. Az biztos, hogy a szerénységében is öntudatos Bach a h-moll misét tudása demonstrációjának, egyfajta összegzésnek szánta, mint életműve néhány más, hasonlóan nagy kompendiumát: a Wohltemperiertes Klaviert, A fúga művészetét, a Musikalisches Opfert vagy a Klavierübungot.

A koncertet 18.30 órai kezdettel, Előhang címmel beszélgetés előzi meg, amelyen a fellépő művészekkel és a műsoron szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről az előadásra jeggyel rendelkezők.


Rendező: Müpa