Belegondolni is valószínűtlen: Giovanni Battista Pergolesi (1710-1736) mindössze huszonhat évet kapott a sorstól, hogy létrehozza életművét, benne olyan ellentétes karakterű remekművekkel, mint a Stabat Mater (amelyet állítólag közvetlenül halála előtt írt) és Az úrhatnám szolgáló című vígopera - amely, bár legnépszerűbb színpadi műve, valójában nem is önálló kompozíció, hanem hét teljes operája közül A büszke fogoly című negyedik alkotás intermezzója. A Freiburgi Barokk Zenekar most arra vállalkozik, hogy Gottfried von der Goltz vezényletével egyetlen koncert keretében, műfaji szempontból összetett módon (a pantomim vizuális élményét is latba vetve), felvillantsa Pergolesi három műfaji arcát: a hangszeres szerzőét, aki versenyművet komponált (B-dúr hegedűverseny), az egyházi zeneszerző komoly tónusát (c-moll Salve Regina szopránra és vonósokra) és a halhatatlan vígoperát (Az úrhatnám szolgáló - opera pantomimmal).
De hogyan kerül egy Pergolesi-koncert műsorába Unico Willem van Wassenaer gróf (1692-1766), a Pergolesinél tizennyolc évvel idősebb, ám őt éppen harminc évvel túlélő holland diplomata és zeneszerző f-moll négyhegedűs versenye? Úgy, hogy a zenéjét névtelenül megjelentető arisztokrata legfontosabb kompozíciójáról, a Concerti Armonici sorozatról (amelynek e versenymű az ötödik darabja) egészen 1980-ig úgy hitték, e művek szerzője Pergolesi…

A koncertet 18.30 órai kezdettel, Prelúdium címmel Mácsai János műismertető előadása előzi meg, amelyen a koncertre jeggyel rendelkezők vehetnek részt.

Rendező: Müpa