Összes elfogadása 
komolyzene, opera, színház
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Müpa Home
- Müpa Home
Jegyárak
A Müpa virtuális hangversenytermébe a belépés díjtalan.
Szeretnénk, ha a Müpa közönsége ebben a rendkívüli helyzetben is találkozhatna a világ legkiválóbb művészeivel és legizgalmasabb alkotóival estéről estére - ezúttal a saját otthonában. Éppen ezért tettük mindenki számára elérhetővé médiatárunkat, és ezért döntöttünk úgy, hogy az elkövetkezendő hetekben a jól ismert időpontokban megnyitjuk a Müpa virtuális hangversenytermét és előadótereit, és az elmúlt évek egy-egy felejthetetlen előadását közvetítjük.
Az előadás megtekinthető a honlapunkon, Facebook-oldalunkon és YouTube-csatornánkon.
Semmi kétség, a 19. század legnagyobb hatású zeneszerzői között előkelő hely illeti meg Liszt Ferencet. Újragondolta a versenymű műfaját, például a Haláltáncban, valamint megálmodta a szimfonikus költemény ideáját, mely a legkülönbözőbb stílusú és szemléletű zeneszerzők - Csajkovszkij, Richard Strauss, Smetana, Rachmaninov, sőt a fiatal Bartók - számára jelentett referenciát. A liszti elgondolás egyik legkülönösebb, legizgalmasabb, legrejtélyesebb leágazása pedig Szkrjabin nevéhez fűződik.
Eljátszhatnánk a gondolattal, hogy ha felismerték volna a Szkrjabin-művek zsenialitását, a szimfonikus poémák akár a 20. századi modernizmus kiindulópontjaivá is válhattak volna. Szkrjabin misztériumnak tekintette, melyben összekapcsolódhat zene, szó és látvány, olyan művészeti nyelvet teremtve, mely egyszerre szólítja meg az összes érzékszervet és hoz létre eksztatikus állapotot. Ő maga úgy fogalmazott, hogy „gondolat formájában az eksztázis - a legmagasabb szintézis; érzés formájában az eksztázis - a legnagyobb gyönyör”.
A felvétel a Müpa 2017. szeptember 28-i koncertjén készült.
Rendező: Müpa
Semmi kétség, a 19. század legnagyobb hatású zeneszerzői között előkelő hely illeti meg Liszt Ferencet. Újragondolta a versenymű műfaját, például a Haláltáncban, valamint megálmodta a szimfonikus költemény ideáját, mely a legkülönbözőbb stílusú és szemléletű zeneszerzők - Csajkovszkij, Richard Strauss, Smetana, Rachmaninov, sőt a fiatal Bartók - számára jelentett referenciát. A liszti elgondolás egyik legkülönösebb, legizgalmasabb, legrejtélyesebb leágazása pedig Szkrjabin nevéhez fűződik.
Eljátszhatnánk a gondolattal, hogy ha felismerték volna a Szkrjabin-művek zsenialitását, a szimfonikus poémák akár a 20. századi modernizmus kiindulópontjaivá is válhattak volna. Szkrjabin misztériumnak tekintette, melyben összekapcsolódhat zene, szó és látvány, olyan művészeti nyelvet teremtve, mely egyszerre szólítja meg az összes érzékszervet és hoz létre eksztatikus állapotot. Ő maga úgy fogalmazott, hogy „gondolat formájában az eksztázis - a legmagasabb szintézis; érzés formájában az eksztázis - a legnagyobb gyönyör”.
A felvétel a Müpa 2017. szeptember 28-i koncertjén készült.
Rendező: Müpa
Előadott művek
Vezényel:
-
Kovács János
Közreműködik:
-
zongoraRánki Dezső
